Alaktan

1.  A suksük- és a szukszük-ragozás társadalmi megoszlása.

2. Az igék feltételes módú egyes szám első személyű stigmatizált alakjának (én tudnák) társadalmi disztribúciója.

3. Néhány -ik-esen is ragozható ige ingadozása a beszélők társadalmi helye és a beszélők kontextusérzékenysége szerint. Az -ik-es ragozás a „művelt köznyelv” avagy a választékos stílus jellemzője elsősorban, legkevésbé a felszólító és feltételes módban tartja magát, tehát itt várható a legnagyobb ingadozás. Föltehető, hogy a műveltebbek kontextusérzékenyebbek a műveletlenebbeknél, vagyis a beszédhelyzet függvényében más-más nyelvi formákat használnak.

4.  Jöttök és jösztök. Az utóbbi a Nyelvművelő kézikönyv (NyKk.) szerint a „bizalmas” forma. Nem biztos, hogy csupán az, lehet regionális vagy társadalmi összefüggése is e forma használatának.

5. Szabadott. A NyKk. (II: 730) szerint a választékosabb nyelvhasználat a „szebb, igényesebb” szabad volt szerkezethez ragaszkodik.

6.  Miér ~ miért. A t a beszédben sokszor kiesik.

7.  Birtokjel, pl. Péter-é. A birtoklott tárgyak többes számát jelölő toldalék sokszor kiesik, „nyelvtanilag helytelenül”, beszéd közben (pl. Ezek a gyerekek Péteré).