BUSZI
A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (BUSZI) nagyszabású felmérés, amely megbízható adatokat és elemzéseket szolgáltat a magyar nyelv Budapesten beszélt változatairól.
1987–89-ben 250, egyenként 2-3 órás magnetofonos interjú készült fővárosi lakosokkal. Ebből 50 interjú a BUSZI-2, 200 interjú pedig a BUSZI-3, -4 korpusz részét képezi.
A szociolingvisztikai interjú módszerével történt adatgyűjtés kiterjedt az élő nyelvhasználat számos olyan, a szakirodalomban vitatott, fontosnak tartott kérdésére, amely az interjú keretei között vizsgálható volt.
A BUSZI feldolgozási és kutatási munkálatainak vezetője 1985 és 2010 között Kontra Miklós volt, majd 2011-től Váradi Tamás vette át ezt a feladatot.
A BUSZI céljai
Kontra Miklós (1990) így határozta meg a BUSZI részletes céljait:
1. Az eddigi, írott korpuszokon avagy nyelvészek intuícióin alapuló leírások módosítása és kiegészítése jelentős mennyiségű beszélt nyelvi korpusz elemezése, valamint a nyelvhasználat kísérletes leírása révén.
2. A szociológiailag minél pontosabban leírt, különböző budapesti társadalmi rétegek, csoportok eltérő nyelvhasználatának vizsgálata.
3. A stílusok vizsgálata, vagyis a beszélőknek a saját beszédüket kísérő figyelmük nagyságától függő változatok leírása.
4. Olyan adatok vizsgálata, amelyek lehetővé teszik bizonyos nyelvi változások vizsgálatát, ha hasonló felvételek készülnek 10–20–30 év múlva.
A BUSZI változatai
BUSZI-2
1987-ben készültek a BUSZI-2 változat felvételei, mely a BUSZI-3, -4 változat elővizsgálataként kapott fontos szerepet. A BUSZI-2 felvételeihez 50 interjút készítettek kvótaminta alapján, kvótánként 10-10 adatközlővel.
Kvóták:
2 középiskolai tanárok
3 bolti eladók
4 gyári munkások
5 szakmunkástanulók
A BUSZI-2 esetében az összes interjút kódolták illetve lejegyezték és kétszer ellenőrizték.
1998-ban kezdődött meg a hangfelvételek digitális változatának elkészítése, amit a korpusz keresőprogramjainak elkészítése követett. E munkák eredményeként a BUSZI-2 ma már kutatók számára hozzáférhető.
A BUSZI-2 Magyarországon egyedülálló, számítógépen rögzített magyar beszélt nyelvi korpusz (Váradi 2003).
BUSZI-3, -4
Tartalmilag a BUSZI-2-ben is használt interjú alkotta a BUSZI-3 változatot, amelynek felvételei 1988-ban készültek. A BUSZI-3 kismérvű tartalmi módosítása vezetett el a BUSZI-4 változathoz, amelynek interjúi 1989-ben készültek.
A különbség a BUSZI-2 és BUSZI-3, -4 adatbázisok között a mintavétel módjában rejlik. A BUSZI-3, -4 felvételeit 200 adatközlővel készítették, rétegzett reprezentatív minta alapján.
A reprezentatív mintavételt azzal sikerült biztosítani, hogy a BUSZl előmunkálatai során (1987-88) az MTA Nyelvtudományi Intézete együttműködést alakított ki az egykori Tömegkommunikációs Kutatóközponttal, ahol Angelusz Róbert és Tardos Róbert "Kulturális-kommunikációs rétegződés" címmel folytatott szociológiai kutatásokat. Ezen együttműködés keretében a két intézet 1988 tavaszán kérdőíves adatgyűjtést végzett a nyelvhasználat egyes kérdéseiről.
A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat néven ismert felmérést (lásd Kontra 1994) 832 fővel végeztették el, akik a 18 éven felüli magyar lakosság reprezentatív mintáját alkották a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint. Ennek a rétegzett véletlenszerű mintavétellel összeállított országos mintának a budapesti almintája adta azt a 200 főt, akikkel a BUSZI-3 és BUSZI-4 magnetofonos felvételei készültek 1988-ban és 1989-ben (lásd Kontra 1990, Váradi 2003).
A szociológiai felmérés nemcsak a statisztikailag reprezentatív mintát biztosította a BUSZI számára, hanem a szociológiai háttéradatok gazdag tárát is, melyben minden egyes adatközlőről ezernél több adat szerepel. A BUSZI tehát a budapesti nyelvhasználat vizsgált kérdéseire szociológiailag értelmezhető adatokat nyújt, és ezen túlmenően lehetőséget ad a nyelvhasználat és a beszélők szociológiai jellemzői közötti összefüggések vizsgálatára is.
A BUSZI-3, -4 ma
A korpusz interjúinak feldolgozása 2009-ben, a BUSZI-2 lejegyzése és kódolása után kezdődött el, így azokat még nem ellenőrizték. A BUSZI-3, -4 feldolgozása jelenleg is folyamatban van.
A BUSZI-3 korpusz részletes leírása megtalálható a Working Papers in Hungarian Sociolinguistics 2. számában.
A BUSZI-hoz kapcsolódó munkálatok a következő pályázatokból nyertek támogatást:
OTKA 933, 1987–1990, témavezetők: Imre Samu majd Kontra Miklós,
OTKA 3220, 1991–1994, témavezető: Kontra Miklós,
OTKA T 18272, 1995–1997, témavezető: Kontra Miklós,
OTKA T 025997, 1998–2000, témavezető: Kontra Miklós,
AKP 2000–119 1,1, 2001–2002, témavezető: Kontra Miklós,
OTKA M 45689, 2003, témavezető: Borbély Anna,
OTKA K 60403, 2006–2009, témavezető: Kontra Miklós
