Személyes eszközök
Ön itt áll: Főoldal A BUSZI-ról Az interjúk felépítése Irányított beszélgetés

Irányított beszélgetés

Az interjú gerincét – az előírások szerint legalább fél óra terjedelemben – az irányított társalgás tette ki. Ennek témái a társalgási modulok egy előre megszabott repertoárjából kerültek ki. Ezek között voltak úgynevezett kötelező modulok, melyeket minden adatközlővel szóba kellett hozni, sőt ezeken belül néhányat még a megadott bevezető szöveg szó szerinti elmondásával. Az azonban a terepmunkás belátására volt bízva, hogy milyen sorrendben vezeti fel a társalgási modulokat, és hogy a kötelezőeken kívül milyen egyéb témákról beszélget az adatközlővel.

 

A BUSZI-2-ben a következő társalgási modulokat találjuk:

szólista

 

A szociolingvisztikai interjú módszertanát William Labov dolgozta ki (lásd Labov 1984; magyar fordításban Labov 1988). A magnetofonnal készített 1-2 órás beszélgetés meghatározott forgatókönyv szerint, a társalgási témakörök előre összeállított készletéből az adatközlő érdeklődése szerint választott témák körül folyik. Az interjú úgy van megszerkesztve, hogy olyan beszédhelyzeteket teremtsen, amelyek az interjúhelyzet kötöttségei ellenére is képesek előcsalni az adatközlő által használt stílusváltozatokat. Labov szociolingvisztikai elméletének központi tétele ugyanis, hogy az emberek beszédében megfigyelhető variabilitás stílusváltás eredményeképp jön létre. A beszélők saját beszédükre irányuló figyelmük mértékében változtatják beszédstílusukat. A legstabilabb, legkövetkezetesebb beszédstílus az ún. alapnyelv, melyet a legoldottabb helyzetekben használnak az emberek.

 

A szociolingvisztikai interjú alapvető célja a stílusváltozatok széles skáláját rögzíteni, ezen belül is a lehető legközelebb jutni a beszélők alapnyelvéhez. E törekvés ellenében hat az ún. megfigyelői paradoxon. A stílusváltozatok skáláját az interjúban alkalmazott nyelvi feladatok (szövegek, szólisták felolvasása stb.) széles körével lehet átfogni. A társalgási modulok, vagyis az egy adott témára (például halálveszedelem, gyerekkori emlékek, cigánykérdés) irányuló kérdésnyalábok összeállításának egyik fő szempontja az, hogy lekössék a beszélő figyelmét, vagyis eltereljék azt saját beszédtevékenységéről.

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek